Történelem

A görögszéna egy évezredek óta ismert gyógynövény. Bár a gyógynövény Ázsiában őshonos, a nevéből is kitűnik, hogy különösen Dél-Európában vált nagyon népszerűvé. Azért nevezik görög szénának, mert az ókori görögök és rómaiak a szarvasmarhák takarmányaként használták. Megfigyelték azonban, hogy a görögszénával etetett állatok tejhozama nőtt. Hippokratész, az „orvoslás atyja“ ajánlása alapján a görögszénát különösen a nőknek írták fel szülés után, ezen hatása miatt. Segített a szoptatás fokozásában és a szülés utáni állapot harmonizálásában. Fájdalmas menstruációban szenvedő nőknek is előszeretettel ajánlották. Az ókori egyiptomiak körében is népszerű volt, akik magjait hagyományos ételeikhez adták. E növény megmaradt levelei az egyiptomi Kuphi füstölőszer részét képezték, amelynek szent füstje a füstölési és balzsamozási rituálék alapvető részét képezte. A görögszénamagokat magának Tutanhamonnak a sírjában is megtalálták.

Származás és termesztés

Ez az egyéves gyógynövény Ázsiában őshonos. Napjainkban főként Indiában és Kínában termesztik. A görögszéna akár egy méter magasra is megnő, és hófehér vagy lágy sárga virágokkal virágzik. A növény termése egy hüvely, amely ehető magvakat tartalmaz.

Összetétel és tulajdonságok

A görögszéna összetételétől és a benne lévő biológiailag aktív anyagok mennyiségétől függően sokoldalú gyógynövény.

A természettől eredendően ### gluténmentes### szuperétel.

Görögszéna tipikus illata emlékeztet a lestyán vagy a zeller aromájára. Felhasználható kenyérsütéshez és különböző sós süteményekhez, amelyeknek érdekes ízt kölcsönöz. Megfelelő aromát ad a halételekhez, a zöldségnek és egyéb ételeknek.

Származás:

India