Történelem
A görögszéna egy évezredek óta ismert gyógynövény. Bár a
gyógynövény Ázsiában őshonos, a nevéből is kitűnik, hogy különösen
Dél-Európában vált nagyon népszerűvé. Azért nevezik görög szénának,
mert az ókori görögök és rómaiak a szarvasmarhák takarmányaként
használták. Megfigyelték azonban, hogy a görögszénával etetett állatok
tejhozama nőtt. Hippokratész, az „orvoslás atyja“ ajánlása alapján a
görögszénát különösen a nőknek írták fel szülés után, ezen hatása
miatt. Segített a szoptatás fokozásában és a szülés utáni állapot
harmonizálásában. Fájdalmas menstruációban szenvedő nőknek is
előszeretettel ajánlották. Az ókori egyiptomiak körében is népszerű
volt, akik magjait hagyományos ételeikhez adták. E növény megmaradt levelei
az egyiptomi Kuphi füstölőszer részét képezték, amelynek szent füstje a
füstölési és balzsamozási rituálék alapvető részét képezte.
A görögszénamagokat magának Tutanhamonnak a sírjában is
megtalálták.
Származás és termesztés
Ez az egyéves gyógynövény Ázsiában őshonos. Napjainkban főként
Indiában és Kínában termesztik. A görögszéna akár egy méter magasra is
megnő, és hófehér vagy lágy sárga virágokkal virágzik. A növény
termése egy hüvely, amely ehető magvakat tartalmaz.
Összetétel és tulajdonságok
A görögszéna összetételétől és a benne lévő biológiailag aktív
anyagok mennyiségétől függően sokoldalú gyógynövény.
A természettől eredendően ### gluténmentes### szuperétel.
Görögszéna tipikus illata emlékeztet a lestyán vagy a zeller
aromájára. Felhasználható kenyérsütéshez és különböző sós
süteményekhez, amelyeknek érdekes ízt kölcsönöz. Megfelelő aromát ad a
halételekhez, a zöldségnek és egyéb ételeknek.
Származás:
India