BIO RAW karob por (szentjánoskenyér por)
BIO RAW CAROB
A BIO, és RAW minősítésű szentjánoskenyérmag-por édes ízű. Használható finomított cukrok és egyéb édesítőszerek helyettesítésére. Nagy mennyiségben tartalmaz természetes rostot, ami telítettség érzetet kelt. A szentjánoskenyérmag vitaminok, ásványi anyagok és más, a szervezet számára hasznos anyagok forrása.
CZ-BIO-002
A BEWIT csapatának válogatott értékelései
„Ízletes, nagyon jó édesítő szer. Mi zabkásába szeretjük!“
Ilyés Kinga
100% pure and natural
A termékben található összes összetevő 100%-ban tiszta és természetes, nem szintetikus.
Ahinsa
Az etikai megközelítés minden élőlény tiszteletét jelenti.
Insect Free
A termék nem tartalmaz rovarokat vagy rovarrészeket.
No dyes
A termék nem tartalmaz színezéket.
No phosphates
A termék nem tartalmaz foszfátokat.
Non GMO
A termék összetétele 100%-ban géntechnológiával nem módosított összetevőkből áll.
Non synthetic
A termék nem tartalmaz szintetikus vagy szintetikusan előállított összetevőket.
Produced with Love
A terméket a szeretet és harmónia légkörében fejlesztjük és gyártjuk azzal a szándékkal, hogy mindenki számára előnyös legyen.
RAW
A termék összetevőit legfeljebb 42 °C-os hőmérsékleten dolgozzuk fel, hogy az enzimek és a termék általános tápértéke a lehető legjobban megmaradjon. Tudományos kutatások megerősítik, hogy egyes enzimek és mikrotápanyagok károsodnak vagy megsemmisülnek a magasabb hőmérsékleten történő feldolgozás során.
Történet
A szentjánoskenyér egy régi kultúrnövény, amelynek eredete a Földközi-tengerre és az Arab-félszigetre nyúlik vissza. A gyümölcsei a régmúltban is a táplálkozás általános részét képezték. Népszerűségének és felhasználhatóságának köszönhetően, a szentjánoskenyér elterjedt az egész Földközi-tenger partvidékén, Észak-Afrika partjain és később más hasonló éghajlatú területeken. A szentjánoskenyér-port az örökzöld fa érett gyümölcséből nyerik. Az egyik legenda szerint a fa gyümölcse Keresztelő Szent János kedvenc finomsága volt, aki a sivatagon keresztül járva más száraz ételekkel ette azokat. E legendának köszönhetően megkapta a szentjánoskenyér nevet, amelyen gyakran említik.
Termesztés és származás
A szentjánoskenyér sajátossága, hogy főként ősszel virágzik. Az éghajlati viszonyok miatt India ideális terület a szentjánoskenyér-termesztéshez. Különösen a meleg éghajlatnak és az alacsony csapadékmennyiségnek köszönhetően. A szentjánoskenyér-gyümölcs hüvelytermését, teljes érettségkor szedik le. A teljesen érett hüvelyeket jellegzetes barna szín és gyűrött felület jellemzi. A gyümölcs egy cellulóz alapú tok, amelybe a kemény magok be vannak zárva.
Gyártási folyamat
A szentjánoskenyér-por, azaz a karob por, a szárított héjpép őrlésével nyerhető ki. A fennmaradó magokat ezután felhasználják a szentjánoskenyér-gumi előállításához, amelyet tulajdonságai miatt élelmiszer-sűrítőként és élelmiszer-stabilizálóként használnak.
A termék összetétele és tulajdonságai
A BIO, RAW szentjánoskenyér-por édes ízű. Használható finomított cukrok és egyéb édesítőszerek helyettesítésére. Nagy mennyiségben tartalmaz természetes rostot, ami telítettség érzetet kelt. A szentjánoskenyérmag vitaminok, ásványi anyagok és más, a szervezet számára hasznos anyagok forrása. A megfelelő rostbevitel elsősorban a bélrendszer megfelelő működését befolyásolja. A szentjánoskenyér vitaminok, ásványi anyagok és más, a szervezet számára fontos anyagok forrása. A természetes szénhidráttartalmának köszönhetően a szentjánoskenyér-por tipikusan édes ízű. A zsírtartalma alacsonyabb, mint a kakaónak.
Felhasználása
A szentjánoskenyér-por íze kellemes és édes. Jellemző aromájának köszönhetően helyettesíti a kakaót is.
Összefoglalva:
- Kakaó helyettesítő
- Gazdag rostforrás
- Fehérjeforrás
- Alacsony sótartalom
- Egy nagyszerű étel
Származás: Görögország
Források:
KUMAZAWA, Shigenori et al., 2002. Antioxidant Activity of Polyphenols in Carob Pods. Journal of Agricultural and Food Chemistry. 50, 373–377.
J. STAVROU, Ioannis, Atalanti CHRISTOU a Constantina P. KAPNISSI-CHRISTODOULOU, 2018. Polyphenols in carobs: A review on their composition, antioxidant capacity and cytotoxic effects, and health impact. Food Chemistry. 15, 355–374.
YDJEDD, Siham et al., 2017. Effect of in Vitro Gastrointestinal Digestion on Encapsulated and Nonencapsulated Phenolic Compounds of Carob (Ceratonia siliqua L.) Pulp Extracts and Their Antioxidant Capacity. Journal of Agricultural and Food Chemistry. 65(4), 827–835.
JOSÉ CORREIA, Pedro et al., 2018. Biologically active compounds available in Ceratonia siliqua L. grown in contrasting soils under Mediterranean climate. Scientia Horticulturae. 228–234.
CANTALEJO, M. J., 1997. Effects of Roasting Temperature on the Aroma Components of Carob (Ceratonia siliqua L.). Journal of Agricultural Food and Chemistry. 45(4), 1345–1350.
LOULLIS, Andreas a Eftychia PINAKOULAKI, 2018. Carob as cocoa substitute: a review on composition, health benefits and food applications. European Food Research and Technology. 959–977.